Jump to content

Várnai Dezső

VÁRNAI DEZSŐ ( 1910-1975 )

Amilyen csendben és szerényen dolgozott, olyan csendesen távozott el közülünk a magyar műemlékvédelem egyik legrégibb munkása: Várnai Dezső. Kerek négy évtizeden át szolgálta lankadatlan lelkesedéssel a magyar építészet múltjának ügyét építészként, és az építészet történetének kutatójaként egyaránt. Pályája nem tartozott a mutatós életpályák közé, de talán annál tiszteletreméltóbb és elgondolkoztatóbb mindnyájunk számára.

Címet, rangot, tisztséget sosem keresett, egyszerűen szerette és értette a magyar múlt, a magyar középkor építészetét és szerette a munkát, amely egy volt az életével. Ma már egyre ritkább lesz az az embertípus, aki - az ő szavaival élve - szakmai tudásának teljes latbavetésével képes egy életen átdolgozni munkatársként, névtelenül, személyes ambíciót, hírnevet, érvényesülést nem tekintve, egyszerűen egy Hivatal számára, egy ügy szolgálatában. A munka és a munkahely már-már érthetetlenné váló tisztelete élete végéig elkísérte, és fiatalokat megszégyenítő aggályossággal sietett minden reggel távoli hivatalába akkor is, amikor már inkább egészsége kímélését várta volna tőle mindenki.

Abból a generációból származott, amely még Möller István tanítványaként kezdte pályafutását, és Lux Kálmánnak, a magyar műemlékvédelem másik - ma már korszakot jelző - személyiségének irányítása alatt kezdte el hivatását először Zsámbékon, majd Esztergomban. A műemlékvédelmünk történetének és törekvéseinek ma már szinte szimbólumává emelkedett esztergomi feltárások és helyreállítások résztvevőjeként a Műemlékek Országos Bizottságának szolgálatában szerzett tudását és tapasztalatait később a második világháború alatt rombadőlt budai Várnegyed, és a középkori királyi palota munkálatainál hasznosította, jó ideig a Középület Tervező Vállalat műemléki műterme keretében.

Végül újra visszatért az Országos Műemléki Felügyelőség szolgálatába, ahol megérte az esztergomi munkálatok továbbfolytatását, és nagy lelkesedéssel fogott hozzá az évtizedekkel korábban megszakadt szálak összegyűjtéséhez. Utolsó publikációja is röviddel halála előtt, éppen az esztergomi királyi palota építési periódusaival foglalkozott. Sokéves munkásságának elismeréseként kapta a 100 éves fordulót ünneplő hatóságtól egyik első kitüntetettként a Magyar Műemlékvédelemért emlékérmet. Esztergomtól Esztergomig negyven évet dolgozott hivatásában, mégis fájdalommal érezzük, hogy korán ment el közülünk. Sok munka várt volna még rá, s az e meghatóan fiatalos lelkesedés, amellyel köztünk élt, s amellyel még legutóbbi erdélyi tanulmányutunkon is részt vett - többet ígért.

Pályájának e vázlatos képe mögött számtalan értékes részeredmény rejlik, amelyek számbavétele és értékelése bizonyára fontos tanulságokat és indítékokat fog adni a magyar középkori építészet morfológiai kutatásai számára.
Búcsúzzunk el Tőle most azzal az ünnepélyes tisztelettel, amelyet egész élete munkájával kiérdemelt, s amilyen tisztelettel ő szolgálta munkahelyét mindenkor. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Műemléki Felügyelőség vezetősége, a Magyar Építőművészek Szövetsége egyaránt kiemelkedő munkását gyászolja benne, mi pedig, akik közvetlen munkatársai voltunk, ezen felül kedves, régi barátunkat és kollégánkat, akinek emlékét mindig szeretettel fogjuk őrizni.
( Műemlékvédelem, 1975/ 3 szám) Horler Miklós.


Megjelent cikkek, tanulmányok:

  • Várpalota várának építési korszakai, cikk rajzokkal: periodizált alaprajz az 1968. júniusi állapotról; eszmei rekonstrukciók távlati képekben: XIV sz. végi, XV. sz. közepi, XVI. sz. eleji és végi, XVIII. sz. eleji, XIX. sz. eleji. in = Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. 147-153 oldal
  • Esztergomi királyi palota építési szakaszai cikk rajzokkal: felmérések (alaprajz, homlokzat), rekonstrukciók különböző építési periódusokból (ortogonális nézetek, távlati képek), kőfaragó jelek és jegyzékük. Német összefoglaló. In = Magyar Műemlékvédelem 1971-1972. 75-102 oldal
  • Esztergomi vár kőfaragó jelei. In = Építészettörténeti és Elméleti közlemények. 1954. 3. 49-76 oldal.
  • Budapest történetének bibliográfiája. (Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Budapest gyűjteménye I. kötet. Bp. 1967. 396. oldal.
  • A budai várpalota középkori kőfaragó jelei. Budapest. Régiségei 16. 1955. 325-362. Oldal, Német nyelvű kivonat 361-62. oldal
  • Kőfaragó jelek rajzai lelőhely szerinti csoportosításban. 330-351. oldal
    - Budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. In = Budapest Régiségei 16. 1955. 363-371. oldal, német nyelvű kivonat 371. oldal
  • A 13-16 sz. budai építészet boltozatbordáinak profilrajzai és leírásuk.

Szakmai tevékenységének rövid vázlata:

Munkásságának minden állomása a műemlékvédelemhez kötődik tanárainak példája alapján.

Kiemelkedő jelentőségű munkái:

  • Zsámbék templomrom Möller István mellett dolgozott a Műemlékek Országos Bizottságának munkatársaként
  • Esztergom királyi vár Lux Kálmán tanítványa, majd munkatársa ebben a nagy munkában, ahol építésvezető, kutató építész, restaurátor volt egy személyben. A helyszínen lakva kőmorzsákból rakott össze szerkezeteket, pl. a kápolna rózsablakát. Az Ő aprólékos és gondos munkája nélkül sok részlet odaveszett volna a feltárás során, de erről nagyon ritkán esett szó.
  • Budai vár és polgárváros A háború után a Középület Tervező Vállalt keretein belül nemcsak a polgárváros, de a palota kutatási, helyreállítási munkáiból is kivette a részét.
  • Győr-Sopron-Moson megye területi előadójaként került vissza az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatási Osztályára. Hatósági munkája mellett számos templomot mért fel. Élettapasztalata alapján kis töredékekből is helyesnek vélt elméleti rekonstrukciókat rajzolt meg. Segítette Őt ebben egész életét átfogó kutatási témája a kőfaragó jegyek gyűjtése, feldolgozása. Ezek segítségével építészettörténeti összefüggéseket látott meg, amelyeket csak részben pulikált.
  • Esztergom.vár Az Országos Műemléki Felügyelőség Tervezési Osztályára kerülve, hattyúdalként, az újra beinduló Esztergom dolgaival foglalkozott, élet tapasztalatait kívánta össze foglalni.

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG EGYESÜLET
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 3/308.
Tel/fax: 06 1 2254-966
Tel: 06 1 2254-965
E-mail:
© 2006 ICOMOS - Impresszum

Impresszum infó

Kreatív weboldal készítés: Senswerk