Jump to content

Keserű Sándor

Keserű Sándor (1921-1999), a huszadik század második felében a Baranya megyei idegenforgalom és műemlékvédelem kiváló személyisége Pécsett született 1921. június 2-án, családi kötődései miatt pécsi „lokálpatrióta tükének” tartotta magát.
1940-ben érettségizett a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos reálgimnáziumában; a műegyetemre szeretett volna kerülni, de anyagi okok miatt ez nem valósulhatott meg. Különböző levelező tanfolyamok elvégzése után a közigazgatásban helyezkedett el, először a mecsekaljai jegyzőségre, később a megyei számvevőségre.
1950-ben a tanácsok megalakulásával a megyei pénzügyi osztályon előadó, majd csoportvezető. 1957-ben került az újonnan megalakult megyei tanácsi Idegenforgalmi hivatalhoz, a Mecsek Tourist-hoz, amelynek 1963-ban kinevezett hivatalvezetője lett Ezt követően a nyugdíjazásáig negyed századon keresztül ebben a munkakörben dolgozott a baranyai idegenforgalomért, műemlékvédelemért.
Keserű Sándort a műemlékvédelem, a várak szeretete vezette az idegenforgalomhoz. Meghatározó szerepet játszott abban, hogy szinte előzmények nélkül ki tudott épülni Baranyában a tanácsi idegenforgalmi hálózat. A baranyai szálláshelyek negyven százalékával a Mecsek Tourist rendelkezett, a vendégéjszakák hatvan százalékát ők bonyolították le. A szállodákban, kempingekben, fizetővendéglátó-helyeken összesen mintegy 2300 vendéget fogadhattak egyszerre. Szezonban 350-en is dolgoztak a tanácsi idegenforgalomban, évi 150 ezer vendég több mint 500 ezer vendégéjszakát töltött a tanácsi szálláshelyeken, és évente 130-140 milliós árbevétellel számolhattak. Pécs, Mohács, Siklós, Harkány, Szigetvár, Abaliget, Orfű, Pécsvárad, Sikonda fogadta a vendégeket, és a feltárt és bemutatható értékek nyújtották a vonzerőt: a tájak, fürdők, gyógyvizek, barlangok, borvidékek, múzeumok, várak, műemlékek, népszokások, történelmi emlékhelyek, művészeti alkotótelepek, művészeti fesztiválok, kongresszusok. Az ötvenes évek elején a siklósi várral indult meg a pénzigényes folyamat, az elhanyagolt állapotú váraknak (Siklós, Szigetvár, Pécsvárad, Máré vár) a fokozatos átvétele, megkutatása és – az Országos Műemléki Felügyelőség közreműködésével –, a helyreállításuk és használatba vételük – jórészt az idegenforgalom szolgálatában. A baranyai várak megmentésének, restaurálásának vonzó feladatát, majd az üzemeltetésüket a Keserű Sándor vezette idegenforgalmi hivatal végezte.
Keserű Sándor műemlékvédelmi elkötelezettsége kiterjedt az ormánsági festett kazettájú, „hímes” templomokra (Kórós, Adorjás, Drávaiványi, Kovácshida stb.) is. Sokat tett a középkori falusi katolikus templomokra (Cserkút, Málom, Hetvehely, Mecseknádasd stb. restaurálása), valamint a népi építészeti műemlékek (tájházak, a villánykövesdi, a palkonyai pincesor) értékeinek megőrzésére is. Partneri kapcsolatokat alakított ki számos más területen is (múzeumi, művelődési, műszaki, vízügyi, gazdasági, kereskedelmi szakemberekkel, stb.): Abaligeten a pécsi múzeummal közösen a barlang élővilágát bemutató szabadtéri kiállítást hoztak létre, az egészségüggyel való együttműködés a barlang klimatikus gyógyhelyként való funkcióját teremtette meg. Tevékenységének konkrétumait, szimpatikus, szerény, együttműködő, csendben alkotó személyiségének jegyeit hosszan lehetne sorolni. Keserű Sándor érdemeit mind a belkereskedelmi, mind a művelődési miniszter kitüntetéssel ismerte el, nyugdíjazásakor kormánykitüntetést is kapott.  A „Magyar műemlékvédelemért” elismerést - noha nagyon megillette volna - nem kapta meg, ezért különösen fontos, hogy nevének és életművének az ICOMOS Panteon maradandó emléket állítson.

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG EGYESÜLET
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 3/308.
Tel/fax: 06 1 2254-966
Tel: 06 1 2254-965
E-mail:
© 2006 ICOMOS - Impresszum

Impresszum infó

Kreatív weboldal készítés: Senswerk