Jump to content

Értékörző városfejlesztés

Értékőrző városfejlesztés
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL
MAGYAR URBANISZTIKAI TUDÁSKÖZPONT
ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG
2009. július 30.

Megújulás a városrehabilitációban

Közhely, de igaz, hogy a legutóbbi évekig a legtöbb magyarországi települést, beleértve a nagyobb városközpontokat is, sok évtizedes elhanyagoltság - jobb esetben „csak” Csipkerózsika-álom szerű stagnálás – jellemezte. Ebben a helyzetben egyszerre jelent korszakosnak mondható lehetőséget és felelősséget, hogy szinte minden megyei jogú város, valamint több tucat közép- és kisváros központja újulhat meg a következő időszakban a jelenleg is nyitva álló, illetve rövidesen megnyíló uniós forrásoknak köszönhetően.

Rendkívül összetett feladatot jelent az a rehabilitáció, amelynek eredményeként megújulva a település ismét a kor legmagasabb színvonalán elégítheti ki a lakói és az odalátogatók igényeit. Differenciált programokban, szociális célú városrehabilitációra 11,95 milliárd, funkcióbővítő városrehabilitációra 31,92 milliárd forintnyi európai uniós forrásra pályázhatnak a települések.  Épp ezért most, a hosszúra nyúlt várakozási időszak után hirtelen felgyorsulnak a folyamatok. A következő hónapok egyik központi feladata, hogy a települési önkormányzatok, illetve a kutatásban, a tervezésben, az engedélyezésben résztvevő szakemberek felkészüljenek főtereik, történelmi városközpontjuk, városnegyedeik és történeti közterületeik megújítására, pontosabban az ezt a célt szolgáló, akár milliárdos támogatási igényű, európai uniós pályázataik benyújtására.

Kivételes a lehetőség – és kivételesen nagy a tét. Hiszen nem mindegy, hogy ezeket a milliárdokat miként és mire költik el a települések. A mostani fejlesztések évtizedekre határozzák meg a városok képét. Azt a képet, amely akár századok során jött létre, megjelenítve a település történetiségét, egyedi, mással össze nem téveszthető sajátosságait, értékeit.  Mindez előkészítetlen és megalapozatlan tervezéssel történik, odafigyelés hiányában, rossz szervezés, rosszul értelmezett gazdaságossági szempontok, divatos megoldások erőltetése miatt a fejlesztések során a meglévő anyagi vagy szellemi értékek háttérbe szorulnak, akár örökre is elveszhetnek régészeti, építészeti vagy más, települési kulturális értékek. És velük együtt a város egyénisége is. 


Közös fellépés az értékek védelméért

A történeti települési értékek megőrzésével összehangolt fejlesztést kiemelt feladatuknak tekintő szervezetek és intézmények – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), az Országos Főépítész Kollégium, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS (Műemlékek és Történeti Helyszínek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizottság – kötelességüknek tartják, hogy már az előkészítés, a kutatás,  a koncepciók megfogalmazása, a tervezés szakaszában felhívják a figyelmet ezen szempontok fontosságára. Teszik pedig ezt abból a nagyon is gyakorlati megfontolásból, amelynek lényege: a megelőzéssel, az alapos (kutatáson alapuló) felkészüléssel elejét lehet venni annak, hogy a beruházások megvalósítása során, az uniós szabályokkal megerősített határidők szorításában, vagy akár a fejlesztésekkel kapcsolatos piaci érdekek mellett elsikkadjon az értékvédelem. Fontosnak tartják, hogy semmi se akadályozza az adott város önazonosságát, hosszú távú érdekeit megtestesítő szempontok érvényesítését, de azt is, hogy a tervezett fejlesztéseket menet közben ne kelljen át meg átalakítani, időt, pénzt és energiát pazarolva, és a lehetőségektől messze elmaradó végeredményt létrehozva.

A fent említett szakmai szervezetek és intézmények kiemelt feladatuknak tekintik az együttműködést az integrált, értékőrző és értékfeltáró településfejlesztésben, a városrendezés hatékony és fenntartható tervezése érdekében. Felismerve az összehangolt munkában rejlő többlet lehetőségeket, a hatékonyabb fellépés elősegítésére Együttműködési Megállapodást kötnek. Ennek keretében kiemelt hangsúlyt kap a szükséges módszertan bemutatása, az információcsere, a figyelemfelhívás, a jó példák és megoldások ismertté tétele, illetve a települési értékvédelem fontosságának széleskörű elfogadtatása a döntéshozók, a városok lakói és közösségeik körében. A városfejlesztés eredményessége, a társadalmi és gazdasági értelemben vett fenntarthatósága érdekében a fizikai beavatkozások mellett a városi élet nem fizikai (társadalmi, gazdasági, kulturális, stb.) körülményeinek átalakítását is meg kell tervezni. Az integrált gondolkodásmód összehangolja a különböző helyi érdekeket, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak lakókörnyezetük formálásában.

Az értékőrző településfejlesztés integrált megközelítési módja az építészeti, a műemlékvédelmi és az urbanisztikai szakma alapvető kérdése. Nem véletlen tehát, hogy ez a témakör áll a középpontjában

az augusztus 2-a és 8-a között Szombathelyen tartandó
Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemnek
(http://www.vasitit.hu/downloads/snye_program_2009.pdf)

az augusztus 26-28-a között Hajdúböszörményben megrendezésre kerülő
XVI.OrszágosFőépítészi Konferenciának (http://www.foepiteszek.hu/hirek.php?parent=3&hid=11),

a szeptember 2-5-e között Szombathelyen tartandó
XXV. Országos Műemléki Konferenciának
(http://www.koh.hu)


Nívódíj az értékőrző városmegújításért

Az értékőrző városmegújítás fontosságát kívánja hangsúlyosabbá tenni a MUT és az ICOMOS azzal, hogy támogatva a KÖH törekvéseit Nívódíjat alapít a színvonalas értékőrző településfejlesztés elismerésére.

A Nívódíj odaítélése során az esztétikai és funkcionális szempontok mérlegelése mellett, a régészeti, építészeti kulturális értékek feltárásának, megőrzésének és bemutatásának módjait és technikáit is figyelembe veszi majd a szakmai zsűri. A Nívódíj ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a védettségi kategória csak jogi oltalmat jelent. Minden település életében a legfontosabb saját története, saját öröksége. Ennek megőrzése elsősorban a helyiek felelőssége és feladata. Ugyanaz a szemlélet szükséges védett és helyi értéket képviselő települések, településrészek vagy bármilyen közterület értékalapú megújulásához.

MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK
1. Baja belvárosa (műemléki jelentőségű terület);
2. Balatonfüred (A magyar fürdőélet két évszázados változásait bemutató együttes)
3. Budapest, a fővárosnak az UNESCO Világörökségéhez tartozó területe+Margitsziget)
4. Budapest VIII. kerület, Tisztviselőtelep
5. Budapest XII. kerület Svábhegy - Széchenyi-hegy
6. Csongrád (belváros, kibővített területtel)
7. Eger (belváros)
8. Esztergom (történeti városrészek)
9. Fertőrákos (településmag)
10. Fonyód (az 1900 körül épült villák, és környezetük együttese)
11. Győr (a 16. sz. hétbástyás várfallal egykor övezett terület kijelölt része)
12. Győr-Gyárváros (1902–1930 között épült munkáslakótelep)
13. Győr (Győr-újváros, a 18. században kialakult mezővárosi jellegű városrész)
14. Gyula belvárosa (műemléki jelentőségű terület);
15. Hollókő (az ófalu, a vár és környéke az UNESCO Világörökségéhez tartozó területe)
16. Jósvafő (a falu bel-, és külterületi kijelölt részei)
17. Kalocsa (városközpont)
18. Keszthely (városközpont; Festetics-kastély, Georgikon, egykori iparos-negyed)
19. Kőszeg (a belváros egész területe, amelyet az egykori ún. Várköztársaság tér övez)
20. Kecskemét (a középkori eredetű városmag)
21. Mosonmagyaróvár (történeti belváros része)
22. Ócsa (öreg-hegy, pincesor)
23. Ózd (Ipartelep)
24. Pannonhalma (a Pannonhalmi Bencés Főapátság apátság és környezete)
25. Pápa (a történeti városmag)
26. Pécs (a történeti városmag)
27. Ráckeve (városközpont)
28. Sárospatak (a történeti városmag területe)
29. Sopron (a belváros és az azt övező várárok helyén kialakult terület – kibővítve 2009.)
30. Szalafő (a belterület és a szereket körülvevő irtványok területe.)
31. Szeged belvárosa (műemléki jelentőségű terület)
32. Szentendre (a városközpont kijelölt területe)
33. Székesfehérvár (a történeti városmag területe)
34. Szigliget (az öregfalu; Ady Endre u.; Tapolca-patak stb.)
35. Szombathely (a történeti városmag kijelölt része)
36. Tarpa (történeti belterület)
37. Tata (a vár és a középkori eredetű városrészek, Esterházy-kastély és környezete)
38. Tihany (a településmag; Árpád u.; Kossuth Lajos u.; Csokonai u. stb.)
39. Vác (a történeti városmag kijelölt része)
40. Veszprém (a vár és környezete: a történelmi városmag)
41. Visegrád, történelmi településmagjának, a várnak és erődítésrendszerének az együttese
42. Vöröstó (teljes belterület, kálvária és temető)

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG EGYESÜLET
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 3/308.
Tel/fax: 06 1 2254-966
Tel: 06 1 2254-965
E-mail:
© 2006 ICOMOS - Impresszum

Impresszum infó

Kreatív weboldal készítés: Senswerk