Jump to content

Dr. Csemegi József

DR. CSEMEGI JÓZSEF  (1909-1963)

Csemegi József építészmérnök volt, aki hivatásának minden ágát nemcsak jól ismerte, hanem alapos gyakorlatot is szerzett benne. Dolgozott tervezőirodákban, irányította az 1945-ben súlyosan megsérült Várnegyed egész sor helyreállítási munkáját, foglalkozott építészetigazgatási kérdésekkel. Fő feladatát és igazi munkaterületét mégis elsősorban a műemlékek tudományos vizsgálatában, értékelésében és helyreállításában látta. Möller István tanítványa volt. Az évek során mindkét területen alapos felkészültségre tett szert.

Széleskörű ismereteit az ötvenes években építészet- és művészettörténeti oktatói tevékenységben fejhette ki előbb a Műegyetem Építészettörténeti Tanszékén, majd az Iparművészeti Főiskolán. Ezzel párhuzamosan arra is bőséges alkalma nyílt, hogy a műemlékvédelem elvi szempontjaival és sokoldalú ismereteket kívánó gyakorlatával állandóan és tervszerűen foglalkozzék.
Ismeretterjesztő munkáját a József Attila Szabadegyetem előadásaiból összeállított 64 gazdagon illusztrált művészettörténeti füzet fémjelzi.

Művészettörténetből doktorátust, építészettörténeti témából kandidátusi fokozatot szerzett. A Magyar Tudományos Akadémia Építészet-elméleti és Történeti Bizottságának éveken át tagja, ugyanúgy a Magyar Régészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat választmányának is. Számos más szakmai bizottságban tevékenyen dolgozik.  1960-tól az Országos Műemléki Felügyelőség Igazgatási Osztályát vezette haláláig.

Építészettörténet, művészettörténet és műemlékvédelem-a három kérdéscsoport, mely kutatásainak és tanulmányainak irányt szabott.

Legmélyebben a gótika építészete ragadta meg, amit a harmincas-negyvenes években megjelenő, XIV-XV. századdal foglalkozó építészettörténeti tanulmányai bizonyítanak. Kiemelendők a szentély-körüljárós csarnoktemplomokkal kapcsolatos eredményei.

A középkori épülettervezés technikai és elméleti kérdései felé fordult Kassai István művészetével kapcsolatban. A budavári főtemplomról írott könyvében foglalkozik a múlt század végén Schulek Frigyes által történt átépítéssel is.

A románkori építészet történetének kutatása során foglalkozik a tarnaszentmáriai templom díszítésének vizsgálatával, a feldebrői templommal, a tihanyi remetebarlangokkal és a bencés apátsággal, az óbudai királynői palotával és a jáki templommal.
Az építészet mellett a románkori és gótikus szobrászat vizsgálatával egészítette ki tudományos munkásságát. A Keszthelyi Múzeumban lévő ládi kőbálványtöredékről, az aracsi domborműről, a Szabadegyházáról beszállított faragványról, majd a Kolozsvári testvérek híres nagyváradi Szt. László szobrairól jelentek meg tanulmányai.

A középkori faragással és általában ábrázoló művészettel kapcsolatban az apotropaikus jelek formai vizsgálata és tartalmi megfejtése foglalkoztatja: Hercules-csomók, a trinitas-szimbólumok és a különböző jelek képzőművészeti megjelenése főként a korábbi középkorban, de a későbbi korokban is. A hatkaréjos alaprajzú épületekre is átvitte megfigyeléseit, amint erről 1959-ben a Nemzetközi és Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Konferencián elhangzott és az Építés- és Közlekedéstudományi Értesítőben megjelent tanulmánya tanúskodik.

Csemegi harmadik működési területe a műemlékvédelem volt. Elvi és gyakorlati kérdéseivel egész életében mélyrehatóan foglalkozott. Egyike volt azoknak, akik a műemlékvédelem tudományos feltételeit, korszerű történeti követelményeit megfogalmazták és tovább fejlesztették. Különösen nagy gondot fordított a dokumentálás módszereinek kidolgozására és megvalósítására. E szempontból különböző kiadványokban megjelent közleményei mellett a Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 című kötetben találhatjuk a műemlékvédelem korszerű dokumentálásáról összeállított legfontosabb tanulmányát.

Csemegi József életmunkája befejezetlen maradt, de szép és gazdag hagyatéka tanítványainak és az utókornak tiszteletét érdemelte ki.

Folyóiratok, kiadványok, ahol tanulmányai megjelentek:

  • Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1937.
  • Soproni Szemle
  • Tanulmányok Budapest Múltjából VII1. 1941
  • Dunántúli Szemle
  • Acta Historiae Artium 1954
  • Antiquitas Hungarica III. (Tarnaszentmária)
  • Művészettörténeti Értesítő ( Feldebrő, Vác Siketnéma Intézet 1955)
  • Archeologiai Értesítő ( Tihany)
  • Művészettörténeti Tanulmányok
  • Vasi Szemle (Ják)
  • Antiquitas Hungarica II. kötet (Nagyvárad, Szt. László szobrok )
  • Építés- és Közlekedéstudományi Értesítő
  • Magyar Műemlékvédelem 1949-1959
  • Janus Pannonius Múzeum Évkönyv 1956 (Pécs Káptalan utca 2.)

Könyv:

A budavári főtemplom középkori építéstörténete. Magyar Műemlékek 1955. Möller István emlékének

Kiemelkedő kutatásai:

  • Garamszentbenedek és Szászsebes templomok gótikusátépítése
  • Eger, várszékesegyház szentélyépítés
  • Sopron, Szt. János templom, bencés templom
  • Keszthely, ferences templom
  • Gyöngyös, Szt. Bertalan templom
  • Feldebrő, római katolikus templom
  • Ják, egykori apátsági templom
  • Nagyvárad, székesegyház Szt. László szobrok
  • Vác, Siketnéma Intézet
  • Pécs, Káptalan utca 2.

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG EGYESÜLET
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 3/308.
Tel/fax: 06 1 2254-966
Tel: 06 1 2254-965
E-mail:
© 2006 ICOMOS - Impresszum

Impresszum infó

Kreatív weboldal készítés: Senswerk