Jump to content

XVIII. Békési Népi Építészeti Tanácskozás

Ki van itthon?
XVIII. Népi Építészeti Tanácskozás
Békés 2012. szeptember 27-29.
Beszámoló

A huszadik század Európája és ezen belül a Kárpát-medence bővelkedett a spontán, de nagyon gyakran kényszerű népességmozgásokban. Határok átírása, ezek és a háborús események kiváltotta uralomváltások tömegeket mozgattak meg, emberek tömege keresett magának új hazát, új házat. Mindehhez járultak azok a gazdasági változások, melyek következtében egész vidékek néptelenedtek el, és a vákuumot új lakosság töltötte ki, vagy a terület felértékelődésével a betelepülő „idegenek” változtatták meg egy-egy település képét. Mindez az építészeti értékek védelmére is erősen hatott, hiszen azt valljuk, hogy ez identitásunk megőrzése miatt (is) elengedhetetlen, és kérdéses, hogy az új népesség mennyire érzi magáénak az előzőek által hátrahagyott épített környezetet.
Ezért tettük fel a kérdést a Békésen 2012. szeptember 27-29. kötött megrendezett XVIII. Népi Építészeti Tanácskozáson: Ki van itthon?
Az immáron a „rendes mederbe” visszazökkentett, azaz a páros években megrendezett tanácskozás folytatta az előzőek hagyományát, amikor az összegyűltek és az előadók egy-egy kérdést jártak körül. Húsz előadás hangzott el a két tanácskozási napon, melyek így vagy úgy az e téren szerzett tapasztalatokat, esetleg a megoldásokat ismertették.
Az első nap – szeptember 27. csütörtök – a szokásos üdvözlésekkel kezdődött. Ketten, Erdős Norbert, a Békés megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, országgyűlési képviselő és Cselovszki Zoltán, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnöke más elfoglaltsága miatt írásban, illetve Fejérdy Tamás útján üdvözölte a megjelenteket. Izsó Gábor, Békés város polgármestere már mint kedves visszatérőket üdvözölt minket, hangsúlyozva, hogy mennyire fontos és megtisztelő a városnak, hogy immár tizennyolcadik alkalommal itt gyűlnek össze a népi műemlékek védelme iránt elkötelezett szakemberek. Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke a rendezők nevében szólt.
Az előadások sorát Fejérdy Tamás (Budapest) nyitotta Közös örökség, ahogy a Faro-i egyezmény látja címen megtartott összegzésével, felhívva a figyelmet az egyezmény számos megfontolandó megállapítására. Olajos Csaba (Miskolc) – Faluképvédelmi-megújítási kísérletek Borsod megyében – beszámolt a megyében több évtizede e téren elértekről, hozzátehető kudarcokról. Figyelemreméltó volt, amit Bódvalenkéről, a „freskófaluról” elmondott és bemutatott.
Az első blokkot a Dél-Dunántúlról szóló előadások zárták. Dobosyné Antal Anna (Budapest) a Fachwerktől a székelykapuig húzódó „ívet” mutatta be, azt, hogy az egykori sváb falvak építészeti képe a népességmozgásokra hogyan reagált, egészen addig, hogy az új lakosság etnikai identitását jelző székelykapuk is megjelentek bennük. A népességmozgások vesztesége: a hidasi példa címmel Zentai Tünde (Szentendre) előbb a „ki van itthon” kérdéssel foglalkozott, bőséggel idézve szépirodalmi példákat is, majd bemutatta egy festett mennyezetes templom eltűnésének stációit. Az Ormánság átváltozását, bőséges helyi tapasztalatára és az szakirodalmi, statisztikai adatokra alapozva Minorics Tünde (Pécs) mutatta be.
A délutánt Páll István (Nyíregyháza) nyitotta Itthon vagyunk? című előadásával, melynek alcíme A kelet-magyarországi nemzetiségi tájházak problematikája jelzi témáját, az eredményeket, de az aránytalanságokat is, amit e téren tapasztalhatunk. Jancsó Árpád (Temesvár) már lényegében a tanulmányi kirándulást is előkészítette, mikor „Új nép, másfajta raj”, Bánáti falvak színeváltozása Nagyszentmiklós és Temesvár között mindent elmondó címmel bemutatta ezeket az átalakulásokat. Korok, divatok, impériumok címmel Darida Jánostól (Arad) hallhattak a résztvevők elgondolkozató fejtegetést.
A határainkon túli helyzettel foglalkoztunk a továbbiakban is. Szilágyi Mária (Újvidék) Ki van otthon a bánsági (sváb) telepített falvakban? majd Olasz Gabriella (Nagyszeben) A szász települések népességváltozásának építészeti és faluképi következményei című előadásban lényegében ugyanannak a folyamatnak különböző fázisairól számoltak be. Putritól a villáig volt Kinda István (Sepsiszentgyörgy) előadásának főcíme, melyet Felgyorsult népességcsere és arculatváltozás a háromszéki falvakban alcímmel egészített ki és számolt be arról, hogy a leginkább intaktnak hitt Székelyföldön is milyen átalakulások tapasztalhatók. A napot Klamár Zoltán (Aszód/Magyarkanizsa) előadása zárta Moja kućica, moja slobodica! – Az én váram, az én házam! Menekültek Bácskában, Bánságban és Szerémségben számolt be azokról a drámai változásokról, melyek a térségben a délszláv háborúk nyomán lezajlottak.
A napból még hátralévő időt is együtt töltötték a tanácskozás résztvevői. Előbb kiállítás megnyitók voltak. A Békés–Dánfok 2012. címűt Koszec Sándor, Békés Város Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ igazgatója, a Swantje Volkmann által készített Kővé vált hit - Templomi architektúra a Bánátban a 18. században bemutatót Mittag Mónika, a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Közreműködtek a Békési Város Alapfokú Művészeti Iskola növendékei.
A napot baráti találkozó, vacsora zárta a Békési Tájház udvarán, ahol vendéglátónk Békés Város Polgármestere Izsó Gábor volt. Nemcsak remek vacsorában lehetett részünk, hanem a helyi Vadrózsa asszonykórus hangulatos műsorát is meghallgathattuk.
Immár hagyomány, hogy a tanácskozás második napján egy, a tanácskozás témájához kapcsolódó tanulmányi kirándulást rendezünk. Ez alkalommal az egykori Temes megyébe mentünk, ahol bőségesen találtunk példát a népességcserére, -cserékre és következményükre. Az egész úton Jacsó Árpád volt a kalauzunk. Csanádon Szent Gellért szarkofágot, a templomokat és a Néprajzi Gyűjteményt Fodor Ferenc vezetésével, Csatádon a Lenau Múzeumot tekintettük meg. Zsombolyán a Néprajzi gyűjteménnyel, az 1833-as barokk oromzatos házzal és a Bohn-féle templommal Ordódi Árpád értő kalauzolásával ismerkedtünk. Temesváron előbb a kevesek által ismert szabadtéri múzeumot, a falumúzeumot tekintettük meg a múzeum munkatársainak szíves vezetésével. Ezt követte egy temesvári belvárosi séta Szekernyés Jánossal, aki lenyűgöző tudásával mindannyiunkat a város barátjává tett. A programot egy baráti vacsora zárta a sörgyár vendéglőjében.
A zárónapot, szeptember 29-én Istvánfi Gyula (Budapest/Dunabogdány) Közép-Európa és a Kárpát-medence népi építészeti hagyományai előadása nyitotta és alapozta meg a továbbiakat, de visszamenőleg, az első napon elhangzottaknak is széles távlatot nyitott. Kerner Gábor (Kővágóörs) sajnos inkább negatív, mint előremutató példákkal szolgálhatott A wellness turizmus hatása a települések arculatára Zala megyében című előadásában. Köllő Miklós (Gyergyószentmiklós) Idegen a változó faluképben a hagyományőrző? tette fel a kérdést és válaszolta meg a Székelyföldi tapasztalatok… alapján. Ketten számoltak be egy izgalmas folyamatról és eredményeiről: Szanticskáról, az egyfős faluról. Szabó László (Budapest) arról a lelket melengető munkáról szólt, amit a hallgatói, az „Yblsök” végeztek a faluban, Pál István (még Szanticska?) pedig arról, hogy mindezt hogyan élte meg az az egy fő, aki az egésznek a helyi motorja volt. Ezt követően fiatalok számoltak be a falvak építészetvédelmében kifejtett tevékenységükről és tapasztalataikról. A sort Francsics László – Mérő Máté - Tóth Péter kezdte Visnyeszéplak megújuló népi építészete. Egyén, közösség és építészet a Zselicben, egy szőlőhegyen nyitotta, majd Kovács Anna – Kovács Miklós Itthon vagyunk – népesség és épített öröksége Dél-Nógrádban, őket követve Láris Barnabás – Bors Eszter Épített közösség című beszámolója hangzott el. A tanácskozást egy nagyon tanulságos előadás zárta, Kovács Dezső (Pécs): Hollókő ófalu - Ki van itthon? És – sajnos - már az előadás alcímében meg is adta, a választ: Az újfaluba illetve a városba költöztünk.
Tanulságos három nap volt ez alkalommal is, amit Békésen töltöttünk. És mindezt kitűnő körülmények között tehettük. A város, mint vezetői többször hangoztatták, a Ki van itthon? címre úgy válaszoltak, hogy természetesen a tanácskozás és a résztvevők! A szervezők közül elsőként Dobosyné Antal Annát és Pakulár Ibolyát kell kiemelni, hatalmas munkát végeztek, de az egy-egy feladatra vállalkozók sem maradtak le mögöttük! És Békés Város Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központja megint nemcsak jó helyszín volt, hanem „Koszec Sándor és csapata” mindenben segítségünkre volt. És végül – bár bizonyára sokan kimaradtak – a kirándulás lebonyolítóit is köszönet illeti!
A konferencia zárásaként elmondott pár szavamban, mint ahogy már ezt a korábbi években is megtettem, a jövőt is igyekeztem előrevetíteni azzal, hogy így búcsúztam: - Találkozunk 2014. szeptember 25-27. között, a XIX. Népi Építészeti Tanácskozáson, Békésen!

Balassa M. Iván

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG EGYESÜLET
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 3/308.
Tel/fax: 06 1 2254-966
Tel: 06 1 2254-965
E-mail:
© 2006 ICOMOS - Impresszum

Impresszum infó

Kreatív weboldal készítés: Senswerk