Jump to content

Állásfoglalás a népi építészeti emlékek helyzetéről

Állásfoglalás a népi építészeti emlékek helyzetéről

A magyar műemlékvédelem hatalmas vívmányaként a Velencei Kartát (1964) másfél évtizeddel megelőzve jogszabályban (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelete) rögzítésre került a népi építészeti emlékek helyben történő megőrzésének lehetősége. Ezzel, a vidéki épített örökség in situ, hiteles megőrzésének felvállalásával, a műemlékvédelem egyik legkésőbb kialakult területeként született meg a népi építészeti emlékek védelme. Már ekkor túlléptünk azon a számos országban alkalmazott gyakorlaton, mely szerint a stockholmi Skanzen példáját követve, szabadtéri múzeumokba szállítva, csak múzeumi tárgyként maradtak fenn a paraszti építmények.

A magyar műemlékvédelem további nóvuma, hogy prioritásként kezelte a népi műemlékek grand art emlékek szervezett megőrzéséhez képest majd évszázados lemaradásának felszámolását nemcsak az intézményes védelemben, de a kutatásban, megőrzésben, helyreállításban is. Egyúttal az emlékanyag specialitásait felismerve, fennmaradásukat hatékony szellemi és anyagi eszközrendszerrel támogatta.

A kulturális örökségvédelem területén tapasztalható folyamatok Szakbizottságunkat arra késztetik, hogy egyértelműem rögzítse, a hagyományos népi építészet meg nem újuló kulturális erőforrás: falvainkban a bekövetkezett radikális életmódváltozás miatt ilyen alkotás többé nem születik. A magyar táj hajdani építészeti kultúráját, ma már jószerivel csak a védelem alatt álló épületek, kivételes esetekben épületegyüttesek, településrészek őrzik. Ezek legjavát képezik népi műemlékeink, melyek helyben, fizikai valójukban történő megőrzése szolgálhat egyedüli tiszta forrásként.

Hazánkban a hagyományosan alkalmazott építőanyagok és a belőlük létrehozott szerkezetek fokozottan sérülékenyek és ezért folyamatos karbantartás hiánya esetén a népi építészet alkotásaiban rövid időn belül visszavonhatatlan állagromlás, megsemmisülés következik be. E folyamat elkerülésének felelősségét nem lehet és nem etikus pusztán az épület tulajdonosára hárítani!

Ezért feltétlenül szükséges egy erős központi szerepvállalás, mert e nélkül lemondunk országunk, nemzeti identitásunk egy jelentős és pótolhatatlan részéről.

Budapest, 2013. november 19.

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottsága

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG EGYESÜLET
1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1. 3/308.
Tel/fax: 06 1 2254-966
Tel: 06 1 2254-965
E-mail:
© 2006 ICOMOS - Impresszum

Impresszum infó

Kreatív weboldal készítés: Senswerk